:
Ott a kéklő messzeségben,
Templomtorony irányában
Veszett el az ifjúságom
Valamikor hajnaltájban.
Keresgéltem jobbra, balra,
Út szélén, a kertek allján,
Ismerőssel találkoztam,
Kisgyerek ült fáradt karján.
Később egyszer sáppadt arccal
Sírdogált egy keresztfánál,
Ősz haját az esti szellő
Símogatta rezgő vállán…
Végre mégis megtaláltam
Vén, andalgó folyó partján,
Egy idegen nézett vissza
Mosollyal a ráncos arcán.
Ima száll a harangszóra,
Felhők lábújjhegyen járnak,
Maga alá csuklik a szél,
Itt már angyalokat várnak.
Ott, ahol az öreg folyó
Esküt köt a némasággal,
Ott csukom le szemeimet
Megbékülve a világgal...
(77 szó a szövegben) (979 olvasás)