Eldobod a hajasbabát,
Nem vagy többé kisleány,
Szerelemről álmodozol,
Amíg egy nap rádtalál.
Menyországban repdesel
S a szárnyad alatt Ő a lég,
De őrizd meg azt a kislányt,
Visszasírod őt te még...

Összegyűrött éveidet
Por lepi az ágy alatt,
Azt gondoltad ifjúságod
Örök, s lám hogy elszaladt..
Bölcsőt ringatsz félhomályban,
Halványan egy lámpa ég,
Símogasd meg szöszke haját.
Visszasírod őt te még...

Haragos szó fel-fel robban,
Már szokásból gyűlölöd,
Azt, aki oly szerelmesen
Álmaidon őrködött...
Melletted állt jóban, rosszban,
Elmehetett volna rég...
Csókold meg a könnyes arcát,
Visszasírod őt te még...

Egyedül a temetőben,
Esik a hó csendesen,
Sötét árnyad, mint a holló
Csap a sírra, éhesen...
Könnyed pereg míg a lelked
A pokolban lángal ég,
Ne hagyd, ne hagy, mentsd meg magad,
S bár az Isten veled marad,
Mert egy nap, ha könnyed sincsen,
Visszasírod őt te még...