Na nézd már...

 
Hogy törögetné fel a nap az ég alját,
mintha más dolga nem is lenne,
s a távozó éjjel mindent elfeledne...
Tologatja félre a kócos felhőket,
vérvörös, tollas tyúkot keresve,
még búzát is dörgöl neki szemesre,
pedig nem sokra megy vele,
százfelé szórja azt a szél,
éles fogaiban csak egy marad, a tél...
S aztán egy jó nagy fészekben
még tojást is talál, oly vigyázattal
bontja le a héját, mint aki
féltve őrzött hagyományt költ el,
pedig hiába erőlködik annyira,
megint csak záptojást tör fel...