Másnak nyílik minden rózsa,
magam vagyok évek óta,
nincs szerelmem, nincs barátom,
a helyemet nem találom.

Régen voltak, kik szerettek,
ámde mára elfeledtek.
egy magányos farkas lettem,
pedig rosszat sosem tettem.

Minden rózsa másnak nyílik,
születésemtől a sírig,
rózsa nyílik minden másnak,
ha meghalok, majd elásnak.

Minden reményt eltemettem,
mások vigadnak helyettem,
nem is tudok már remélni,
felesleges nékem élni.

Jel nélküli sírt kívánok,
semmit sem hagyhatok rátok,
remény nélkül élni vétek,
sromat ne keressétek.