Porszemek vagyunk
Görbül a tér,
fényévnyi távolságban
új bolygók születnek,
régiket temetnek.

Forog a Föld,
forog lankadatlan.
Hiába osztjuk
az oszthatatlant.

Tér és idő,
idő és mozgás,
mindig elvarázsol
az örök körforgás.

Megáll a mozgás,
nem múlik idő,
sosem volt múlt,
s nem lesz jövő.

Csillag mit meglátsz,
lehet, nem létezik,
amire a fénye
hozzád elérkezik.

Táguló Világegyetemben,
gondolkodtál ezen?
Ember, relatíve,
egyre kisebb porszem leszel!



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=17472