Ajándék


Látod megint zavarba hoztál önmagam előtt,
és most csak pironkodok kétkedéseim fölött,
mert megmutattad, hogy igenis vagy nekem
mikor beteg a lelkem s meggyengül hitem.

Pedig nem kételkedtem Benned, vagy mégis talán?
Csak hát a fejemben a Te létezésed talány.
S már kérni sem mertem, csak rebegtem egy imát,
"- Könnyíts helyzetünkön és nézz el minden hibát."

És Te meghallgattad mégis ez erőtlen fohászt,
megsegítettél, mint bojtárkutya a vén juhászt,
küldtél nekem egy vigasztaló, baráti jó szót,
lelkem csendes homályában fénnyel játszót.

Megszégyenülve állok most önmagam előtt,
hogy kételkedtem Benned, mert az élet megtört,
pedig világosan mondtad: "Kérjetek és kaptok!",
ha feltétel nélkül nyitott szívvel elfogadtok.


2005.07.08.