Re: Elhagyatva
Nyugtalan és elhagyatott mára,
mint könnyelmű szűzlány a sarkon,
kihűlt már rég a hitvesi ágya,
vágya is csak egy egyszerű: pardon!
Mára kérdése nem maradt csak egy:
a szívekben a szeretet miért nem
egyformán terem?
Mázsás keresztek görnyesztik hátát,
mérhető csenddel a szívében
még járja az élet iskoláját,
s könnycseppet morzsol el szemében.
Mára kérdése nem maradt csak egy:
a szívekben a szeretet miért nem
egyformán terem?
Soha nem volt irigye senkinek,
pedig csínján kapott javakat,
régóta nem nézik már semminek,
mégsem szórt még átkos szavakat...
Mára kérdése nem maradt csak egy:
a szívekben a szeretet miért nem
egyformán terem?
Bűne egy, mi felróható neki,
bár csak Isten ítélhet embert,
a kapzsiságot, gonoszt megveti,
ezért már emberkerülő lett.
Mára kérdése nem maradt csak egy:
a szívekben a szeretet miért nem
egyformán terem?
Lélekben erős, csak fáj a szíve,
bús magányában néz fel az égre,
az Atyától csendes fohászban kérve
több szeretet az emberek szívébe.
2005.07.13.
