Ízelítő 2. 

Amint egy barátom mondta vala,
a csaposnak is van kedvenc dala,
de csendben szól a hegedűje
muzsikaszótokba vegyülve.
Vígan vagytok, brilliroztok,
no egy lapot most kiosztok …

Meséljetek nékem szépen,
én meg csak ülök a széken,
olvasom vidám írásitok,
amin tutira nem ásítok …

hasam fogom nevettemben,
mérhető száz decibelben,
a kutyám meg vígan ugrál,
gondolja, neki csont dukál,
vagy egy fincsi husiszelet,
mert hogy a gazdi nevet.

Várom szíves írásitok!
Ha nem írtok, bizony sírok,
azt is tudok, decibelben,
mint kismaci a szedresben,
ha tüske áll a popójába,
és ordít nagyot bánatába.

No de ne mondjam már kétszer!
Persze most ne hidd, hogy kényszer!
Csak egy baráti: csináldd már ...! …
no de azonnal ...! most ...! mindjárt ...!

2006.03.04.