Büntetlen bűnösök!
Büntetlen bűnösök!
Világháborúk! ti átkozottak!
Anyámból, apámból kárhozottat
csináltatok! egyik lelencgyerek,
a másik meg félárva cseléd lett.
Kis utcagyerekből árvaházi,
amabból cselédlány, uradalmi,
beteglelkű mindenes kis pára,
kettő apátlan, anyátlan árva.
- Hogyan szeresselek hát? Oh! Hazám!
Ratkó! Te nem bűnhődtél bűnödért!
hogy forognál sírodban könnyükért
ama jogvesztett embertömegnek,
akik nem szerelemből születtek
háborúban elállatiasodott
vagy lelkükben megtört harcosok, s ólom
súlyt hurcoló asszonyok egymásba
meneküléséből egyre-másra
fogantak, abortusztilalmad miatt!
Ó Ratkó! te büntetlen bűnös! Riadt
nők és háborúviselt, deformált
lelkű férfiak emberi jogát
vetted a gyermekáldás örömétől,
és kényszerítetted szülésre a nőt!
Megpecsételve ezzel Sorsukat,
ellopva mások, s az én sorsomat!
- Miért szeresselek hát? Oh! Hazám!
Ráerőszakoltál akkor anyámra!
Megkínzott, deformált lelkű apámra!
Ismétlésre szánta magát az Élet,
„ál-árvaként” húztam le három évet,
megszületésem napjától, miattad,
mert a rendelkezésedet kiadtad!
Átkozott a nap, mikor megfogantam!
Inkább lettél volna apám, magtalan!
- Mit szeressek hát benned? Oh! Hazám!
Ó! ti rendszer(nem)váltó nagyurak!
(Külföldön halmozzák vagyonukat!)
Kiszívjátok a Magyar Nemzet vérét!
Becsület, Szeretet már rég nem érték
Hazámban, hol születtem, szerettem,
Gyerekeket szültem és neveltem!
Szegénység és csak elveszett álmok,
mert vezetőink többsége álnok!
Megroskadt hátú büszke férfiak!
Külföldre vándorolt magyar Ifjak!
Magyar anyák, akik már nem sírnak,
könnyük elapadt, többet nem bírnak!
Eladtátok a Hazát! Szenved a nép!
Se pénz, se lakás, se egészség, se cél!
A nép Hite, bennetek, rég inog!
Ki az? ki védi majd e magyar Hont?
- Hogyan szeresselek? Magyarország?
Eger, 2011. szeptember 26.
AndréErzsi
izike, zizike
|
|