Elég a szememet lehunynom,
az emlékek filmje máris pereg.
Körülvesznek táncos lábú lányok,
és bölcsen vitatkozó öregemberek.
Hétpettyes katica ujjam végén mászik,
a rózsabogár levél alatt szendereg.

Gyümölcsillat örvénylik a kertben,
érik a kajszi a magas törzsű fán.
Savanyú-édes ízét most is érzem,
meg se közelíti a piaci banán.
Fények villódznak a vödör kútvíz tükrén,
míg szomjam oltom, magam látom ott,
a kút mellett a júliusi csöndben,
mikor a délután már elballagott.

Fejem félrebillen, de fel nem ébreszt,
csendesen tovább bóbiskolok,
álmos agyamban még peregnek a képek;
és visszatérnek a nyári alkonyok.