Brumi kutya utolsó levele
Jobbról fehér rózsa,
balról som virágzik,
árnya alatt sírom
talán nem is látszik...

Jó kutyátok voltam.
Halk volt ugatásom,
csak nyugodt őrzéshez
nem volt maradásom.

Víg mezőkre vágytam,
sokszor meg is szöktem,
pedig a gazdámat
igazán szerettem.

Késő vén koromig
szolgáltam eleget.
Kutyamennyországba,
tudom, beléphetek.

Most, hogy lefeküdtem
hűs bokrok tövébe,
utolsó levelem
maradjon emlékbe.

Testemet ölelje
sombokor gyökere,
a virága legyen
emlékemmel tele!



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=18319