Rád gondolok séta közben,
ahogy megálltam félúton előtted,
s néztem hajad,
miként hosszú ujjakkal borzolta a szél,
s te mosolyogva szóltál hozzám...
...akkor jött az édes felismerés,
de kimondatlan gondolatomban maradt,
hogy mit is érzek szívem rejtekén.
Rád gondolok séta közben,
szelíd vágy öleli testem,
szárnyakon úszik, majd tovalibben,
mint fények a sárga vidéken.