:
Nyugati pályaudvar.
Nemtudommilyen-állampolgárságú ügyfél. 50 euróból bevált 20-at és elmegy. Tíz perc nem telik el, jön vissza:
- Adjon még egy ezrest, mert hívom Poliszt...
Először azt hittem, hívja Boriszt. Rögtön asszociáltam az ukrán maffiára.
Aztán megismételte, hogy polisz... Na hát azzal nem lesz gond.
Visszaadja a blokkot, mutogatja az árfolyamtáblát, és végül előszedi a pénzt, amit kapott.
Az összeg stimmel. Jó a blokk. Az árfolyam nem jó, de erről nem én tehetek. Nem csaptam be.
Végül - szerintem káromkodva - távozik. A plusz ezres nélkül.
************
Fekete hajú, kreol bőrű fiatalember hoz egy Csehszlovák 10 koronás bankjegyet. Mondom neki, hogy ezt sajnos nem váltjuk be. Csehszlovákia már egy ideje nem létezik.
Olyan állapotban volt a pénz, mintha legalább egyszer már felmostak volna vele.
Elmegy majd visszajön. Mutat egy másik bankjegyet. Erről nem tudom, milyen, de a brazil bank bocsátotta ki valamikor. Hasonló állapotú, mint az előző pénze volt. Ezt sem váltom be neki.
És most megkérdezi:
- Mennyi a bount?
Ez is valami olyan valuta, amit én nem ismerek?
Nézek rá, nem értem.
- Az angol bount. - magyarázza.
Aha. Az vagy angol font, vagy pound.
Megmondom az árfolyamot, az sem jó neki. Hát, ez esetben sajnos nem segíthetek.
Folyt. köv.
(189 szó a szövegben) (949 olvasás)
