a plüsskilincsek után
valami megpattant
hogy sercegőn keresztül futhasson
a gyönyör sápadt alagútjain
édesen, puhán, mérgezőn
és azóta hóvakságodban örökké jelel:
többé nincs mit mondani
az először kérdezőnek
letagadod:
ami nem volt
nem fáj
de a kanócokat még hosszasan szorongatod
titokban integetve a nélküled elmenőnek
