Anna
Anna egyszerű, hétköznapi asszony,
ki magán viseli az életnyomait,
s mindazt a fájdalommal átitatott időt,
mely könnyekké gyűrte vásott napjait,
Anna mégis más, mint a többi asszony,
őt körüllengi valami különös varázs,
melynek közelében úgy érzi az ember,
visszanyerte értékét ez a becstelen világ.
Anna nem csak örök, de szépséges nő is,
arcvonása, szeme, csupa-csupa báj,
s hangjában ott van az a nyugtató dallam,
ami fáradt lelkünkbe erőt muzsikál.
Anna, testvér, szülő, de leginkább barát,
olyan barát, kiben végtelen a jóság,
aki kérés nélkül tudja, hogy segíteni kell,
ha pellengérre állít a kegyetlen valóság.
Anna számunkra egy biztos talapzat,
olyan alap, mely nélkül nincsen mesevár,
hisz nélküle nem volna melegedő otthon,
sem álmokat sejtető, csillagfényes nyár.
Drága Anna!
Fogadd tőlem szeretettel
névnapod alkalmából.
Sok boldogságot kívánok neked.
|
|