és boldogsággal tölt el, ha a korall-
zátonyok még 20-30 évig megmaradnak,
és örülök - őszintén örülök - ha egy öböl
vagy egy esőerdő megmenekül,
nevetek, ha életerős állatokat látok,
és a sziklákat, hegyeket is tisztelem,
képzeletben minden éjjel
megcsókolom a holdat,
nappal a nap magam vagyok,
a föld sose volt más,
a szélnek is régóta áldozok,
a folyók belőlem folynak,
a tavak miattam állnak,
szakadékot is én húzok a kiszáradt földbe,
a termést megáldom könnyeimmel,
s tisztelem a tüzet, csodálom hatalmát,
és átkarolnám, ha nem halnék bele,
ölelném, pedig hitetlen vagyok,
s látod, ha azt mondom:
- Engedj!-  nem úgy értem,
hogy menekülni! 
        csak merülni szeretnék, futni, 
                   emelkedni és néha szállni! 
megkeresni azt a pontot, 
        ami lassan már feloldódni kész, 
                   de még belőlem csillan meg benned…
                      
        Megkeresni és megcsodálni. 
        Mielőtt végleg eggyé válunk. 

(2007)