Eltűntek megint a kanalak.
A vízforralóban áll a víz.
A fürdőbe ”tárgyak” kerültek,
ruhák a székre, a földre párnák..
Otthonom furcsán idegen,
szinte ismeretlen, s nem
látom át, hogy mit-miért-hova?
Mégis, valahogy szeretem ezt
a káoszt. Amikor itt vagy.
