:
Tavaszba szaladva
Vedletten omló rögök között
rétekre belvizek terülnek,
akácliget-sátorból kikandikál
csordányi, kíváncsi őz-tekintet.
Szelíd paták hasított nyomát
őrzi a hűséges talaj,
fakult smaragd a Balaton vize,
egy halfaj holnapra kihal.
Szél-rózsa rúzsozza
arca pírját, egy lány
kecsesen pogácsát tesz eléd,
kopasz fák kelletik magukat,
felhő-copfokat fon az ég.
A szél rájuk sem hederít,
hódítani készül dombokat,
csók záporral
- nem futó kalanddal -
termékenyíteni a lombokat.
Aludni tért a tél
ezer csüngő fagyöngy-kosárba,
hófoltokban lyukas cipőjét,
maszatos rongyait hagyva hátra.
Bp. 2009. márc.9.
(115 szó a szövegben) (948 olvasás)
