Emlékszem a szappan
Jó illatára, amikor
Friss hideg vízben
Megmostad magad.
Napon szárított
Lenvászon kendővel
Szárítgattad illatos hajad.
Mára eltűntek a szappanok,
A hajnalok nem a
Forrásnál találnak,
Lavór helyett a kád szélén tusfürdők,
Kellékei a rohanásnak.
A verandán ruhában
Puha házi kenyér,
Milyen jól esett a friss tej,
Ma egy kávét iszol állva,
Menned kell! Menned kell!
Félszázad képei
Villannak fel, mintha
Nem is a miénk volna,
Így karácsony előtt
Emlékeztetnek arra a voltra,
Ami ifjúságunk
Illatait, szirmait
Szórja aranyporként
Az adventi csokorra! 

Bp. 2013. november 26.