Az örvény mélyén

Üres szavak, mondatok,
tömegben skandált szónoklatok,
elkábult fejek, tökéletes agymosás,
- Mi lesz így, a folytatás?
Fejünk felett kerengnek vijjogó madarak,
felhőkből vad vihar fakad,
az ég minden átka,
reánk szakad.

- Mi lesz velünk emberek?
El hiszi mit mond,
bensőmet rázzák az indulatok,
szobám mélyére űznek a gondolatok
már könny sem jön a kiszáradt patakból.
Jobb nem lesz, ha fejem homokba dugom,
és csak szívom a port,
s megfulladok.

- Megoldás? Mi lesz ennek a vége,
ezért dolgoztam éjt nappallá téve,
mindennap rettegni a holnapért,
hogy lökjenek az urak egy csekély bért,
az örvény melybe került életem,
nem segít az ág mely felette lebeg,
oly törékeny a földi létem,
tova libben,
mire kezem érte nyújtanám.

Békéscsaba
2011.01.08.