Ó boldog évek, édes remény mivé lett,
fillérekre váltotta a jövőt, eladta azt,
siráma közönséges és hasztalan.
Ki az ördöggel kötött szövetséget
bolyongva hordja súlyos láncait
rettegve, bár nagyon fáj neki.
Bűne, mint a haragos tenger végtelenje,
csak ne áltasd magad, s csodálkozz
utad a pokolba kikövezted, azon távozz.
