[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 333
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 333


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Reggeli tűnődés
Szerző: aranytk - Arany-Tóth Katalin
(07-27-2018 @ 01:57 pm)

:
Arany-Tóth Katalin:
REGGELI TŰNŐDÉS


Gondosan belém nevelt
kötelességbe gyömöszöltem
felhőtlen álmaim
kibontatlan csomagjait.
Mögöttem hallgat
a bedobozolt kérdések
hiábavaló sokasága,
s a rájuk aggatott,
értelmetlen válaszokat
csak húzom mind
magam mögött.

Hiába szeretnék
halkan kivonulni
ebből a nyomorított világból:
a körém sereglett,
tolongó tömeg bennem üvölt.
E zajban elhallgatom magam elől
gyermeki naivságom
együgyű rutintalanságát,
a soha vissza nem térítendő
hitelekbe kövült gondoskodás
önző sértettségét,
a visszautasítások
bumeránghatását,
a rosszul hozott döntések
súlyozott következményeit.

A várakozásból kiszűrődő
tehetetlenség gúzsba köt.

A felejtés szürke takarója alól
fáradt lábaim elé kúsznak
az egykor elhangzott mondatok.
Hamuvá porladó parázsdarabok
nehezítik a tüdőmbe kódolt,
mártírhalálra ítélt,
egyenletes lélegzést.

Az életösztön valahol elveszítette,
vagy csak elhagyta önmagát.

A napokban láttam
a vágy rongyait magán hordó,
romlott étket kapott koldust.
Tükröt mutatott elém.
Míg én magyarázatként
kerestem tekintetében
önmagam vezeklésének
bölcsességet adó üzenetét,
ő alig mert a szemembe nézni.
Úgy mentünk el egymás mellett,
mint akik sohasem beszéltek,
mert időben felismerték egymást.

Istenem, segíts,
hogy a megbocsátásnak
helyet tudjak magamban adni!

Gyomromban harag és undor vegyül.
Felforgatja az emésztés folyamatát.
Felettem dölyfösen uralkodik
a szervek diktálta ütemhangsúly,
és én belehányom magamba
a ki nem mondott szavak szitkait.

Szemlesütve szembesülök
önnön pusztulásom
visszafordíthatatlan valóságával.
Elválaszthatatlan töprengéseim mélyén
hallgatnak a közhelyes tapasztalatok.
Évtizedek szorongása
és megfelelése feszül
a kimunkált rétegek alatt:
megkapaszkodásból elengedés,
szeretetből gyűlölet,
vágytalan, céltalan út.
A mindent feladás művészete.

Kisírt szemekkel
eszmélő ébredésben
tanulom önmagam.






(293 szó a szövegben)    (166 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: aranytk - Arany-Tóth Katalin | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.24 Seconds