Cím: A régi híd
Szerző: Julianna - Nyilas Istvánné (Mayer Edit
(07-08-2008 @ 09:37 am)
:
Apus, ne rugdosd le mindig magadról a takarót, megfázol. Úgy hallottam az orvosunk szabadságon van. A fiatal helyettesítő pedig nem ért semmihez, még a nevünket sem tudja. Az öreg doktor bácsi csak rám nézett, máris tudta, mi a bajom.
- Jól van, jól van Anyuskám. Állandóan kötekedsz velem. Inkább a párnámat igazítsd meg.
- Ó, te öreg, azt hiszed, hogy ezt olyan könnyen meg tudom tenni? Nézd, a kezem meg van dagadva, ez az átkozott reuma. És olyan nehéz a fejed, mintha ólommal lenne megtömve. Most jól fekszel? Látod, sikerült megigazítanom..
- Nem látok jól, de jó, hogy közel vagy, drága Mancikám. Te még mindig olyan szép vagy nekem, mint 60 évvel ezelőtt.
- A ráncaimat nem látod. Megöregedtem én is, te sem vagy már a régi. Szép szál legény voltál valamikor. Büszkén mentem veled végig a falu Fő utcáján. Szüleink tiltottak bennünket egymástól. Emlékszel?
- I-i-igen? De mi találkoztunk, ugye?
- Bizony ám! Ott a Görbe hídon. Istenem, de féltem, hogy meglátnak. Ott csókoltál meg először. Ezt nem felejtettem el.
- A Görbe híd? De sokat jártam arra, Mancikám! Már réges-régen voltunk arrafelé. Jó lenne még egyszer végigsétálni úgy, mint régen kézen fogva. Add ide a kezed. Még mindig olyan finomak, puhák.
- Nem látod öregecském, hogy milyen eresek, ráncosak. És hol van az én régi szeretőm? Az voltál nekem, mindenem te voltál... Megöregedtünk, rondák lettünk, állandóan csak betegeskedünk. De a szépre azért emlékezünk. És az első komoly ölelés a régi hídon! Csodálatos volt! Bennünk él minden, ugye, szívem?
- I-i-i-gen. Adjál egy kis vizet, kérlek.
- Megjött Pannika, a kisebbik lányunk, ő majd hoz neked vizet.
- Anyuka, Apuka, hogy vagytok? - kérdezte Pannika.
- Beszélgettünk a régi időkről, - mondta Mancika. - Fényképezd le, légy szíves lányom, a Görbe hidat azzal a mobiloddal. Legalább felvételen még egyszer lássuk meg.
Egy hét múlva megjelentek az öreg házaspár lányai a népes családjukkal. Fél napig csak arról beszéltek, hogyan kereste mindenki a Görbe hidat. Mozgósították a környéket, kikérdeztek mindenkit, de már senki sem emlékezett a Görbe hidra. Végre találtak egy embert, aki elmondta, hogy a 10emeletes ház helyén valamikor csordogált egy kis patakocska,aztán az kiszáradt. És lehet, hogy ott volt a Görbe híd is.
(365 szó a szövegben) (907 olvasás) 
|
