Az áruházban
Egy ismerősöm mesélte.
--- Egy megható jelenetnek voltam tanúja a napokban. Sokan voltak a SPARban. Többen a munka után eljöttek, hogy hétvégére bevásároljanak. Sorok a pénztárak előtt. Előttem egy anyuka állt a 2 éves kisfiával. A gyerek nagyon nyugtalan, türelmetlen volt. Anyukája próbálta megmagyarázni neki, hogy nemsokára a pénztárhoz érnek, fizetnek, utána elindulnak haza. De a gyerek nem érezhette magát jól, sírni kezdett. Nem volt könnyű dolga az anyukának, szidalmazni kezdte a gyereket ilyen szavakkal, hogy "szégyellheted magadat" meg hasonlókkal. A másik sorban állt egy óvodás korú kislány. Nézte a sírós kisfiút, valamit súgott a mellette álló asszonynak. Az asszony valamit kivett a táskájából, odaadta a kislánynak. Egy csoki nyuszi. A kislány odament a sírós kisfiúhoz: --- Szia Zsoltika! Ne sírj, segíts nekem kicsomagolni a nyuszit.--- A kisfiú elhallgatott, ügyesen levetkőztette a nyuszit, visszaadta a kislánynak, aki ketté választotta a csokit és az egyik darabot átnyújtotta Zsoltikának. --- Köszönöm Timike! --- Zsoltika anyukája már el is jött a pénztártól és a már mosolygós, csicsergős gyerekekkel együtt megvárták Timike anyukáját és együtt elindultak hazafelé.
|
|