Nagy Zoltán Balázsnak

Elmentél hát. Elváltak útjaink,

pedig négy évig jártunk együtt,

néma zarándokok. Szívünk húrjai

épp csak álmatag rezzentek a barátság felé.

Elhagytál minket. Vagy mi téged?

Nem vagyunk több, mint egy hang,

vagy egy kép, melyet szívedbe éget

majd az emlékezés. Nem baj!

Sosem voltunk jó barátok,

de kiszáradt ajkam most rólad énekel.

Emlékeim ezer hazugéles szilánkja sebez,

mikor fennkölt verseid idézgetem.

Hiányzol, bár nem is ismertelek,

épp csak köszöntem neked, néha segítettelek,

és lenézőn mosolyogtam ősi bölcsességed.

Már hiába sírok. Jó volt veled.

95.09.22.

21:35

Hát igen, Balázs egy remek srác volt. Egy azok közül, akiknek megtiszteltetés a barátjának lenni. Őrizzük emlékét!