[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 160
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 160


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Picike télike kalandocska
Szerző: cirimok - Budai Ferenc
(01-14-2017 @ 05:38 pm)

:
Az sem ma történt, amit most elmesélek.

Többen mondták már, hogy nagy hóhányó vagyok, de ez a tulajdonságom csak nagy hó esetén jön elő. Azt nézzétek meg egyszer, mit tudok vörösborral...

Na szóval, akkoriban is tél volt, meg hó (micsoda összefüggés!), és én javában... lapátoltam. Maradjunk ennyiben. Az egyik utcabéli szépasszony meg éppen kiállt az udvarukról picike kocsikájával, és ahogy kósza tekintetem épp átlátni igyekezett a bádogkasznin, felfigyeltem rá, hogy a drága kecsesen integet a szélvédőn át.

Nocsak, gondoltam, biztosan elakadt, vagy valami egyéb zrí van, ami magamfajta férfiembert kíván. Az a tény, hogy csak a helyzet kívánt engemet, és nem a szépasszony, nem sokban zavart. :) Mint említettem, tél volt, belső fűtés, stb...
A lehetőség kacéran villantott, és én készen álltam.

Első körben körülsunyítottam, mint a bagzó kutya, hogy tuti nekem integet-e? De mit ad az Ég, egyedül voltam az utcán!
Wah, micsoda csoda!
Hát visszaintegettem, finom kis nőies mozdulatokkal, ne riasszam meg az őzikét.
Ő kacéran rám mosolyog, és kicsit szélesebben, de megint integet!
Ajvé, ennek a fele sem tréfa, hát én is nekiálltam csápolni. Közben pedig el is indultam, szerényen, mint a Doni Kozák Hadtest.

Menet közben még a kedvenc foltos térdű szöszmöszmackómat is megigazítottam, meg tarkóra toltam a betörősapit, mert hát egy férfiú mégse legyen slampos!! Még a kínai gumipapucsot is meg kellett volna suvickolni, de bíztam benne, hogy azt úgysem látja.

Közben a lilás-szürke magyar alkony is tette a dolgát, és én csak azt láttam, hogy a drága szépasszony gyöngyözőn kacag rám, turbékoló hangját sajnos elnyelte a járó motor meg a fülembe levő vatta, de én mentem, mit mentem, rohantam megmenteni őt, mert ő integet, egyre nagyobb mosollyal, egyre szélesebben, szép retekszürke ronggyal korbácsolva segítőkész férfiasságomat a tettek mezejére...

Aztán letette az alaktörlő rongyot, gázt adott, én pedig hazasomfordáltam a szemüvegemért...



(291 szó a szövegben)    (193 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: cirimok - Budai Ferenc | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.26 Seconds