Nincs elég erőm
Erőm alig kétharmad,
felettébb nyomorék,
könnyen szétpattan,
mint a szappanbuborék.
A holnap húrjain
leng bágyadtan, s hiába
kél dalra a múzsa is,
kérdezve, hogy mi fáj ma.
Az erő tétován csüng,
mint a beveretlen szeg,
keretszélen tovább függ,
feszültsége nem enged.
Arrébb nemigen lendül,
kellene, hogy lerázza
búját, mi szívében ül,
egy kalapács csapása.
Akkor talán megállna
s hallaná az ég szavát
Érzelmi kötéltánca,
elülne ma még talán.
|
|