Szeretlek, féltelek
Ahogy szeretsz, úgy szeretlek én is;
mindig szerelmes, hívő és konok.
Ahogy a szíved dobog a mélyben,
úgy élek én, és úgy gondolkozok.

Védelek én szóval, karddal, ha kell,
És küzdök érted szakadatlanul;
szelíden, mint a szűzi hóvirág,
s mint az anyafarkas, ha megvadul.

Néped tart életben, s ha az elvész,
örökre kialszik régi fényed…
Hazátlan kóborolok majd akkor -
szegények közt is a legszegényebb.




Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=27529