:
Őrület a tetőfokon.
Hány óra lesz, mire bepakolom
a ruhákat a bőröndbe?
Mindenkiét én? És nem is egybe?
Egyébként ez meg hogy kerül ide?
Minek a nyaraláshoz körömkefe?
Rendben, hogy fésű kell, meg naptej is,
de talán itthon maradhatna a partfis,
mert takarítani biztos nem fogok,
körülöttem ugrálhatnak akár az anngyalok,
ígérhetnek bármi csodát,
munkához nem érek egy teljes héten át!
Csak ülök majd és a lábamat lógatom,
kedvenc könyvemet olvasom,
elfogadok minden kényeztetést,
mások dolga lesz az ebédfőzés.
Sétálgatok majd az arborétumban,
figyelem hogy úsznak a kacsák a tóban.
Megnézem a város mit mutat,
felfedek ezernyi titkokat.
Fejest ugrok a medencébe,
hiszen nyaralok végre!
De most még itt a feladat,
kitalálni hogy itthon mi marad,
s mert nem tudom becsukni a táskát,
kiveszem az összes válfát.
(103 szó a szövegben) (872 olvasás)