Védőfallal „álcázott” bádogváros,

szemétkupacokkal. Itt az utca sosem sáros.

Korcs kutyákat terelnek záros

határidőre karanténba...egészségre káros

a hegynyi kutyagumi. A sterilizáció sosem sunyi.

Ne szaporodjatok ti sem ebek! Eleven

sebek felszakítottan, dongják apró legyek.

Izzik a nap, pokoli a forróság...mindenféle

csökött népség, Gorgó-trák, mameluk és félvér

Ócskavasak között király, aki él- hal a rézért...

Szines álmok, hazug-aranyban,

boldog guberálók feslett girardi kalapban...

Kinn, a falon túl unalmas az élet; semmi

ökölharc, túlélési kényszer.

Roskadozó kirakatok, hidegfénnyel tűz a sok ékszer…

Reumás gyötrésben a hát, nyak, derék, kézfej,

és ha bedöglik a légkondicionáló?

Mindenkit megvéd a szociális háló.

Tiltsák ki az emeletes buszokat!

Túl magasról van a kilátás!

Messze hordja a szél a "fals" hangokat.

Ne legyen több panasz, csak"csend és kiáltás"…

„Mindenütt jó, de legjobb otthon”

Ezt annyian nem értik meg!

„Menjetek békével haza!”

De csak zúg a tömeg, zúg a tömeg...

Végre valami szépség! Csinos egyenruhákban

rendeznek marcona izom-fiuk

csatajelenetet. Az ütlegből sokaknak kijut,

végül katarzis: nincs csalás, bűvészkedő kókler.

Eltüntet mindent egy hatalmas dózer...