Cím: Légyott... Szerző: barnaby - Jóni Barna (10-19-2016 @ 11:48 pm)
: Lopódzva jár a lány, szerelme várja őt, hol dús a hárs, és ring a büszke ősplatán. Levetve szégyenét, szemében napsugárral szökellve jő, mint a dám,, ki szarvasára vár. Ma csókcsatákat ígér a nyári délután. Könnyű fény szitál át a lombok rejtekén, s egy izgatott legény szorongat égő rózsaszált. Arca oly piros, mint kezében az illatos virág. Csak egy csalogány, ki énekével jelzi merre a vágynak érdeme. Szólna épp, szerelmesen, súgna bókokat százat is neki, ám a hang benn ragad, a szót is "szálkán érleli". De érti őt a lány. Mézes ajka nyílik szótlanul. Mert az érzés, nem hideg, mint a havas régi út, ha rászitálja könnyű paplanát az ég. Ha két galamb turbékolni vágy, szomjat oltani a csók a legjobb ambrózia tán? A vén idő szinte röppen, mintha űznék-hajtanák. Csak ő fárad, semmi kétség, bár hosszúra nyúlt ez a délután! Az éjszaka minden fénye takarót húz majd szemére, s a fellegek alatt hajnalig a pásztorórák édes íze tart. Kakas szóval virradóra lesz csak vége majd.
(144 szó a szövegben) (197 olvasás)
|