Elveszett szavakat keresek,
de lám, mindig mást és mást lelek.

Sötét barlangok mélyén jártam,
de ott csak félelmet találtam.

Sziklacsúcsról felhőkbe néztem,
mégsem láthattam meg egészen.

Folyó sodorta tekintetem,
s idő hívott utazni engem.

Végtelen hóesést bámultam,
s pihentem Isten nyugalmában.

Bolyongtak százfelé álmaim,
mégsem elégültek vágyaim.

S a neked keresett szép szavak,
öröm helyett, könnyekbe fagytak.

Nincs már semmim, üres a lelkem;
a szavakat azért kerestem.