A munka ártalmai
Bólogat, mosolyog, válaszol, ha kérdik, az ajtó kilincse kesztyűjétől fénylik.
Nyitja és csukja is, meghajol, ha muszáj, de ilyenkor nem látod, ha fintorog a száj.
Köszönő emberke, ha este hazatér, arcára otthoni mosolygás már nem fér.
Az ajtót becsapja, a fény is kinnreked, kényszerű mosolyt most holnapig elfeled.
|
|