Rajtavesztesz
Illegek, miként a csalfa csillagok,
aranyba mártom testem, akár a Nap;
ha stírölöd, csupán hűlt hamud marad,
vagy hatalmas űr, amit benned hagyok.
Agyamban éjsötét, míg a Hold ragyog
lámpaként, hogy észrevedd, az út szabad,
a parfümillatomtól eláll szavad,
és nekem se lesz, galádul hallgatok.
Csábmosolyt lövök nyilammal, ezt kapod;
jer ölembe kedves, ne félj, ne reszkess,
nem bántalak, ez csak múló állapot;
elpihentek itt a rendes angyalok,
ne tétovázz, ma úgyis rajtavesztesz.
Bután születtem, ki messze nem balog.
Ismét egy játékos feladatra írt vers...
Találtam zenét is hozzá: Myrath - Endure the Silence
https://www.youtube.com/watch?v=M6GX5U42-mI
|
|