[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 327
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 327


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: 22:33
Szerző: Kankalin - Horák Andrea Kankalin
(10-04-2019 @ 01:43 pm)

:
Szeptember.
Még két nap és ennek is befellegzett. Csatangolok…
Céltalanul bolyongok értéktelen kacatok között. Egykedvűen rovom a szokásos köröket. Mindenhol ugyanaz. Mindig ugyanaz…
Nyomaszt az ősz. Köd. Zörgő levelek. Zokogó fák. Eső. Kopott vagyok. Fénytelen. Fázom belül. Perceket számlálok órákon át. Várom, hogy történjen valami. Valami felrázó, valami megrázó, valami helyrerázó. Valami eget rengető. Semmit nem teszek érte. Majd erre téved magától, ha akar.
Nézelődök…
Nem látok. Vakon rovom a szokásos köröket. Monoton. Jeleket hagyok, amerre járok, nehogy elfelejtsenek. Én elfelejtem magam. Kimegyek a fejemből. Mások mindig fontosabbak.
MEGÁLLJ!
Alig érzékelhető selymes érintés mozdít ki egykedvűségem börtönéből. Hűvös csepp gördül homlokomtól az ajkamig, s egy kiadós zuhé kellős közepén találom magam. Ettől felocsúdok. Pupillám kitágul, rácsodálkozom a látványra. Alig hiszek a szememnek. Sűrű az esőfüggöny, de mögötte felsejlik egy sziluett, majd segítségemre sietnek a vízben játszadozó esti fények, hogy lebuktassák őt. Rám nevet. Rám. Széles mosollyal hirdeti, hogy élek. Pillantása végigzongorázza sejtjeimet, szemtelenül vetkőztet kutató tekintetével. Gondolattérképén nincsenek útvesztők, szándéka kiül arcára és a lelke is.
„Gyere haza” - súgja. „Kimosom belőled a gondokat” - és fergeteges jókedvre derül tőlem. Tő-lem. Behúzódunk az eső elől. Csapzottan, bőrig ázva, együtt fedezzük fel labirintusunkat. Nincs szükség Ariadné bölcsességére. Elveszítem a fonalat, nehogy megtaláljuk.
ÚJRAINDÍTÁS…
Gyönyörű az ősz. Titokzatos ködfátyol, szédülten kergetőző falevelek dallamos zizegése, álmos lombú fák pihenni vágyó sóhaja, avarillatú eső keringője.
A keringőnk. Minden cseppjével tudatja velem, hogy létezem.
Hagyom, hogy átjárjon tisztító ereje…




Ez a zene illik hozzá:
Valzer di pioggia ( Waltz in the Rain)
https://www.youtube.com/watch?v=Mwu5WdUJ4ig




(240 szó a szövegben)    (347 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: Kankalin - Horák Andrea Kankalin | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.21 Seconds