Szívünkben nem zúgnak vészharangok, lármafáink sem égnek,

éhes remények, mohón megdőlnek csalfa ígéreteknek.

Sok kísértet,halott, -porlasztókból és cúgos kemencékből-,

lelke, a szép nevük nélkül, hová szállhatott az életből?

Földünk kinek terem, kárba veszett sok kalász már hiába,

hol vannak a csodák, hol van a nagy erő lobbanó lángja?

Baktat lidércesen a hegyi szózat, ravaszkodva csábít,

kennek-e sebre még gyógyírt, -lelkünkre-, mi ismét elkábít?

(1990 )

(hexaméter)