Hiányzol
Hiányzik kezed finom érintése,
csillogó szemed ragyogó fénye,
mosolygó csókod forró ölelése.
Vágyálom csak mit irántad érzek,
hiszen sosem volt reménynek élek,
szeretnélek, de meghalt a lélek.
Egyszer talán mindezt felfogom,
s hiányod lassan megszokom.
|
|