Meglovagolom álmaimat

A gyermekkoromban sokszor azt álmodtam,

hogy felnőtt lettem végre én is  valóban,

az álmom beteljesedett, igazában,

mert mostan már itt élek a felnőtt korban.

Ezen koromban nagyon sokszor álmodom,

hogy egyszerre lett életem gyerekkori,.

és álmaimban már azon vitatkozom,

hogy az álmom miért nem tud megnyugtatni..

Álmunk a lelkünk szellemi szüleménye,

kihatása befolyással van emberre,

mert sokszor látjuk már a valót álomnak,

még többször pedig álmainkat valónak.

Jól tudott, hogy lelkünk raktára a szívünk,

benne halmozódik fel minden érzelmünk,

és szellemi életünk központja az agy,

amelyre sokszor egy-egy érzelmünk kihat.

Érzékszerveinkkel észleljük a valót,

de szívünk mutatja azt, hogy mit szeretnénk,

ezért van mindig úgy, hogy várjuk az álmot ,

mely szeretett dolgainkat tárja elénk.

Álomlovagként éljük az életünket,

lovagolva sokszor a lehetetlenen,

feltesszük erre mi sokszor mindenünket,

és csodákra várunk egész életünkben.