Tavaszváró rigmus
Szilágyi Ferenc Hubart
Tavaszváró rigmus
Február - aggszüzek mosolya;
olvad a befagyott pocsolya.
Hólétől sárosak útjaink,
ajtónkon szélcsengő búja ring.
Lengeti télvégi szelecske,
udvaron nyekereg a kecske.
Indulna már a zöld zsengére,
kedvére, a patak mentére.
Teher már a téli viselet,
ingujjban jöjjön a kikelet.
Forduljon az idő tavaszba,
cseresznye szirmokat havazva.
Unokánk felszedi - kis dőre -,
számítva konfetti-hintőre.
Jó lesz majd, gondolja magába’
szórni azt menyasszonyhajába.
|
|