tündérsebek
(mezőn kerekeztemben
napnyugodalmamban
repeső suhanásban)
Az ég vérző
köldökén
felhők rongyos-haván
lóbálom lábamat
szentséges moccanás
veríték lágy szegek
föld fölött rebbenek
sámándob rejt(j)elek
fénytépte
tündérsebek
végtelen-be
kerekezek
állj idő
hadd
éljek
ó még egy pillanat
fák füvek
emberek
kaland volt
döbbenet
tündöklő villanat
szálaim (b)omlanak
ontsátok véremet
hadd éljek
értetek(?)
|
|