:
Ti Hárman Gyermekek
lenge lelketek
félig-apátlan árváim
messziről-jött magzataim
bocsássatok meg nekem
én nem ezt
nem így akartam
vándormadárnak
csetlő-botlónak
születtem
világot megváltani
szeretni jöttem
de íme ez
lett belőlem
idekötözött
tűzperzselte
szárnyatört
lepkedal-suttogó
nem tudtam
honnan hová indulok
s Ti merre mentek
én lettem az öböl
honnan kiszakadtok
hajótok kifut
s a folyosó
hol átsuhant lelketek
s hol útra-keltetek
Ti Hárman Gyermekek
bocsássatok meg
hogy engem kaptatok
anyának egy
lepkedal-sikoltót
bocsássatok meg
hogy anyátok
ilyen tétova
türelmetlen
rissz-rossz
költő-bohém
égbekiáltó-égbevágyó
és nagyon erős
találjátok meg az Utat
és saját Lelketek
én maradok az íj
sajgó s mozdulatlan
miről merész nyilatok
messze reppen
erősek legyetek
Teljesek s Elevenek!
(68 szó a szövegben) (307 olvasás)