:
Látlak a szétszórt villanásban,
a csend nyugvó halmazában,
a vörössé változott Holdban,
hamis szivárvány változatban.
E nap éjjelén a múltban,
fertőző csillag-bódulatban,
felejtő fény-árnyalatban,
elfojtott vágy-fordulatban.
Látlak a meggyalázott éjben,
a tisztaság árnyékaképpen,
változó önmagam kezében,
testem szomjtalan tüzében.
Izzadt homlok vér-erdejében,
mikor hozzád pihenni tértem.
nem adtam, nem is kértem,
de mégis belőled téptem
Varázslatot emlékeimnek,
csillagport a szerelemnek.
az álmok csak követelnek,
csillagport a szerelemnek.
(63 szó a szövegben) (932 olvasás)
