Lőrinczi L. Anna: Őszi vágyak

Csalóka álmokat mesél az ősz
haldokló levelek hullnak a porba,
múlt időbe zárnám a bús végtelent
talán, ha engedném még felbuzogna.

Hagynám, hogy átjárjon lényed, s fényed
borítsa bíborba megkövült szívem.
S ahogy a kihűlt láva is termékeny
bimbózzon lelkemben a vad szerelem.

Lángolva áradjon bennem a tűz,
már kevés a lappangva izzó parázs.
Feledés hamvába haljon ami bűn
légy oxigén, légy a tápláló varázs.