Ha nem tudnátok most boldog vagyok! Nem hagyom elvenni a kedvem senki által, mert most madarat lehetne velem fogatni. - Ilyen kevés örömforrás is elég már neked? - kérdezhetnéd... - És ez még csak a kezdet - válaszolnám...

Ezen a portálon vagyok már ide s tova egy hete. Nem néztem utána, lehet az még több is. És még csak most jutottam el odáig, hogy kipróbáljam az Internet Exprolerrel való belépést. Győzelem! Ugyanis idáig nem jött fel nekem a szerkesztéshez szükséges fejrész (formázási lehetőség) - ami mindig is adott volt, csak hát én nem tudtam róla - így elég nehézkes volt egy-egy cikkemet "felcicomázni". Nem mintha ez lett volna az eredeti célom, no de folytatom...

Láttam én itt fent olyan írásokat, melyek más betűtípussal, kiemelésekkel voltak tarkítva, különböző méretekben kerültek eleve publikálásra, legnagyobb örömömre az ARIEL 12-es pont méret, mert néha olvasva az apró betűket, szinte kigúvadt a szemem. Idővel meg elfáradt. Mint most is, miközben írom, mert mindent azért nem sikerült még felfedeznem, pl. a betűméretet. (Hiába! Kiestem a gyakorlatból.)

Hogy értsétek miért ez a nagy öröm részemről, egyszerű, sikerélmény! Amire igen nagy szükségem volt már. Éppen ideje volt! Ahhoz, hogy ezt érezzem el kellett látogatnom egy másik portálra, ide. Először csak úgy kíváncsiságból, itt vajjon hogy csinálják? Rájöttem, igaz nem azonnal, elkél a segítség, de elég sokáig (két napig) nem értettem még akkor sem. Persze, mert mint egy kínai volt a magyarázat számomra, aki eddig még nem próbáltam ki. No, de majd most.

Még mielőtt azt mondaná akárki, bárki, - Persze ezen egy percig sem csodálkozom, hogy nem értetted idáig - ki kell ábrándítsam - nem tudna per pillanat megsérteni. Holnap már viszont lehet?

Most ezt, hogy ilyen sokáig nélkülöztem a cicomát az értetlenségem miatt, szeretném bepótolni.

- Menni fog? - kérdezed.

- Mindjárt ki fog derülni.

- Tévedsz! Beborult.