Nem szólok, nem szólhatok,

de szívem most is érted sajog,

Hallgatunk,

pedig bőven lenne egymásnak mit mondanunk,

Mégis, mondd, miért

hallgatunk?

Fájhat a szó, mit kimondani nem tudunk, ezért

hallgatunk,

de gondolni tán még is szabad, én kimondom:

Te vagy, kit mindenkinél jobban akartalak,

testvérként, barátként néztem fel rád,

szerettelek, hasonlítani akartam terád...

Nővérkém, még itt vannak a szavak,

ne menj el még! Így nem szabad!

....

"Igen: élni, míg élünk, ez szabály,

de mit csináljunk az életünkkel, ha fáj?"

Ady Endre: Élni, míg élünk