hiszen nyár van!?...
Miért zavar az téged, hogy vasárnap van? Miért? Szerinted mit jelent a vasárnap? Nekem nem mond már semmit sem...
A tespedést juttatja az eszembe. Valahányszor itthon töltöm a napot. Ami jellemző rá leginkább hiányzik. És ha eszembe jut, hogy mi mindent jelenthetne számomra, éppen az nincs.
Nem tudtam tegnap elvégezni a dolgom idő híján... Füvet nyírtam, tudod? De nem végeztem vele. Csak a felét tudtam lenyírni, már így is elégedett lehettem volna magammal, de az egész jobban esett volna.
Az, ha te is így gondolod kifejezetten jó...
Lenne kedved kimenni? Délután - mondjuk? Nekem nagyon is. Be tudnám fejezni, amit elkezdtem... és neked is lenne dolgod, leszedni pl. a meggyet. Nagyon finom, és édes!
Tudod mit? Akkor ne is beszéljünk többet róla. Menjünk! Végülis egy csomó előnye lenne e dolognak!...
Tudod mit láttam tegnap? Egy mezei nyulat. Igaz, hogy haszontalan dolgot cselekedett, mert megette a szőlőhajtásokat és a káposzta-karalábé palántáknak is annyi! Ő tudja mi a jó?
Óvatosan közelítettem meg, de rafinált volt ez a jószág! Nem hagyta.
Talán szerencséd lesz és te is láthatod! Olyan mint a házinyúl! Csak kicsit ugri-bugribb és öntörvényű. Nem hagyja, hogy kiszolgálják!
Tudod te milyen a csillagos ég? Csillagos. Kint alszunk. Akarod? Hát persze, hogy akarod, ha velem vagy, nincs semmi, amitől tartanod kéne, ott vagy, ott vagyok!!!
Hiszen nyár van!?
