Időtök lejárt Megöregedtek már a falevelek... nézem reggelente, amerre megyek - erős-zöld bőrük kifakultan ráncos életet hullajtva szélkötél-táncos. Zörgős lett csontja a lombkoronának fogyott dús teste, karjai soványak - vergődőn rez'g parkunk romantikája hisz a rideg őszt messzire kívánta. Járok a megfáradt, sebes avarban... talpamra tapadnak szakadt darabban - jajdulnak néhányat, beletörődvén alku nélküli, kegyetlen a törvény. Az írás megjelentetője: Fullextra.hu http://www.fullextra.hu Az írásmű webcíme: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=34906