Karikatúrák
1.
(az álszent)
Bocsánat, hogy élek, de nagyon jó ember vagyok
csak jót gondolok és mindenkinek jót akarok -
elnézést kérek, ha olykor levegőt is veszek...
de anélkül furcsán, gyengén-bágyadva reszketek.
Segítek én bárkinek, bármikor, kérni sem kell
hozzád mézzel-mázzal szólni ajkam dehogy restell -
eszemben sincs magam többnek képzelni egy légynél
ám ha netán lecsapnál...szárnyamból istent tépjél.
2.
(a mulya)
Félszegségem pajzsom, dárdám, édes életbordám...
úgy teszek, mintha énemet engedném le torkán -
(már ha van neki torka, hiszen száját sem nyitja
és mikor nyitja, ó, mikor nyitja!: a szót irtja.)
Nem merek nevetni és nem merek szívvel látni...
gyorsan esnék át azon, mi épp három pipányi -
hogy múltnak fordulva öntsem belém a vakmerőt
félénkségből kiraktam már...két tucat temetőt.
3.
(a kivagyi vagy okostojás)
Mindenek tudója ím, eléd áll most, barátom!
huzatos szám széle folyton füstöl a parázson -
nincs olyan dolog, amihez én szólni nem bírnék
másokban ne, de bennem szíved örökké bízzék.
És ha mégis meggondolnád magad, mást kérdezve
majd rájössz, hogy járatlansága nagyon mérgezne -
mert én, csakis én vagyok az, ki tudja a választ
az összes kérdésre, mivel a csacska nép fáraszt.
|
|