Nyitott ajtó előtt
Hallom, ahogy kacag a sunyi szoba
pedig senki sem nevetett itt soha! -
az a gyermek kuncogott volna talán
kit nem engedtek születni hajdanán.
Küszöbön állok...belépéstől tartva
vajon mit lelek itt?, ami még marna -
rájövök lassan: ez egy lélek-terem
melynek ajtaja kinyílik szüntelen.
A Kulcsot keresem, zörögve, hosszan
ez nem az, ez sem, agyamat átmostam -
meddig kutassak? Isten tőlem tér ki
esélyt mulasztottam kegyelmét kérni.
Bajban vagyok most lakatolás terén
várom az Ügyest, ki épp elég serény -
és gyorsabban tapaszt jövőt hézagba
minthogy az Emlék...onnan kiugrana.
(2014 január)
|
|