:
Új Tavaszom ébred, nyújtózkodni hagyom.
(Adománya nekem igen becses vagyon.)
Növekvő hajtások pattintják a földet -
ébresztő, ébresztő, mutassatok többet!
Álomból, kómából Nap ecsetje költ fel.
Megfesti a Kertet sárgával és zölddel.
Aprócska bogarak csatasorban járnak.
A rózsatöveknél fürge árny vadászgat.
Ugrál erre-arra, boldogan szaladgál...
Bohókásan szökken mindegyik falatnál,
majd (elunva mindezt) felpattan a fára -
ennek a cicának nincs mezsgyehatára.
Mellém szegődött ő, engem kiválasztott.
Örökbe fogadtam, bár vívunk pár harcot.
Remélem elcsitul benne az ős vadság,
s túlélik viháncát a tulipánhagymák.
(Sztancsik Éva L. - 2019. február-március)
(74 szó a szövegben) (123 olvasás)
